Ízelítő:
(még több versért,a címben lévő linket üsd be a keresődbe )
Repülj velem!
Szeretném,ha
repülnél velem!
szólaltam
meg félénken,csendesen...
Szememből a könny dőlt,
azt akartam,hogy ne lásson senki,
de e pillanatot
mégis át kellett élni.
Mosolyogva,zavartan
néztél akkor reám...
Repülni?Ugyan!
Ne akarj nagyot kicsi lány!
A szívemben zavar,és
akkor nyelvemre tör a szó,
amit aztán bánva,bánatlanul
otthagytam...de ó!
Ez így nem jó!
Feltörni akarok és nem merülni!
Igenis figyelj rám,
és ha kell taníts repülni!
Ismét mosolyogsz,
nem is tudom fáj-e,
gúnyból vigyorogsz...
hát örökre megmarad emléke!
Mert én igenis szállok,
csak te nem látod meg,
hiszen erős leszek na,
de még a szárnyam remeg.
Luciferlánya
A Nő szerelme
A kirakaton át
láttalak meg,
s szerelmes lettem,
mindent megtettem volna érted!
De,mikor szívem
érted dobogott,
a párom a butiktól
elrángatott...
Kissé dühvel szóltam
utána kedvesemnek,
ki vigaszként
szólított "egyetlenemnek"
Én durcás kislány módjára
nem reagáltam a megszólításra,
így kénytelen volt egy
kis zsarolásra...
Visszafordultunk a kirakathoz,
és megvette a cipellőmet,
amit most a lábamon
nézegetek!
Így lett újra "egyetlenem"
a nagy szerelmem,
csak pénz kellett hozzá,
"zsarolás" , na meg szerelem. ♥
Anya a főszerepben
Ha kiszakad
a ruhám,
ha elszökik
a kutyám,
Ha elbotlok,
vagy ha szomorkodok,
mindig anyának
szólok!
Ő az aki magyaráz,
meghallgat,
ha megriadok és valami kínoz,
elcsitít és elaltat...
Őrangyalom,
édesanyám,
Amíg élsz,
vigyázz reám!
Oltalmazóm vagy
te aranyom,
a szívemet
neked adom! ♥
Luciferlánya
Buta kislány...
Egyszer megszületsz
kis királylány...
aztán felfogod
mi az élet,a csalódás...ármány...
Túléled a lehetetlent,
azt várod ami nincs,
és rájössz ugyan de
fel nem fogod...elfogyott a kincs!
Oda az életöröm,
átkozott minden pillanat,
már csak ösztönből élsz...
nem segít a jó szó...az akarat...
Ugyan kicsi lány
a következő pofontól merre bújsz?
Te buta kislány...
hova futsz...!?
Luciferlánya
Ajkad varázsa
Kora estén fagyos leheletek,
remegő fák,s egy lány ( ez én lehetek ).
Már homályosodik a táj körülöttünk,
égészen hideg van...didergünk,közelebb lépünk.
Próbálunk beszélni erről-arról,
de én nem tudok szabadulni szemed alól...
Folyton nézel,csillogó tekinteteddel
gyönyörű a pillantásod,olyan,mint amikor a nap kel...
Fagyos,hideg estén fázok,csak erre gondolok...
Ismét megjelensz,és kijelented:Maradok!
Apró mosolyra húzódik a szád...
Rám nézel...Fagyos leheletem elér hozzád...
Közelebb lépsz,egészen elzársz a többiektől...
Átölelsz...vastag a kabátod,megnyugszom a melegtől.
Nem szólalunk meg,a szemeink beszélnek,
hallom,ahogy gyorsabban dobog a szíved..
Te egy picit arébb lépsz,mozdítod a kabátot.
De én lépek veled...nem akarom megtörni a pillanatot!
Ekkor szorítasz meg jobban,
a feszültség tapintható,az én szívem is nagyot dobban...
Ajkaddal finoman az enyémhez érsz,
A többiek csak csodálkoznak:Összejöttek nézd!
Eleinte még hallom őket...
De aztán ajkadba felejtkezek...
Csodás érzés,ha elengedsz, meghalok...
De amint újra megcsókolsz,új életre kapok!
Szeretnék újjászületni...újra,meg újra!
Ajkad elenged...Szemembe nézel...megcsókolsz újra!
Olyan jó,hogy van valaki aki minden gondolatom tudja...
Rám néz,s máris ugyanazt gondolja!
Ott állunk egymásba fonódva,
te csak szorítasz,számat csókolva...
Elfelejtődik minden:a többiek,a hideg,a fagy...
Nincs más csak ez a pillanat,és,hogy mellettem vagy!
Luciferlánya
Egy katona csókja
Ő is beállt...
Be katonának,
lehet többé nem is látom...
zokogva dőlök a vállának.
Menetel már
a század,
ő is megy ,csak
pár pillanatot marad...
Egy láncot nyújt át
medálján a szép Magyarország...
Látod rózsám érte megyek!
A miénk marad ez az ország!
Ezzel a lánccal fogok
rá várni,
most viszont megcsókol,
itt az idő búcsúzni!
Egy katona csókja
ég a számon,
elmenetel ő is
lehet többé nem is látom...
Luciferlánya